Nova község kulturális életének történeti bemutatása

Nova községben a kulturális élet az 1920-as évektől követhető nyomon, írásos, fényképes emlékekkel. Az öntevékeny színjátszás kialakulása összefüggött a leventemozgalommal. Helyiséget biztosítottak a leventéknek, ebben folyóiratok, társasjátékok álltak a fiatalok rendelkezésére. Elsőnek 1923. december 25-én a " Szeget-szeggel " népszínművet mutatták be. Ezzel az előadással kezdődött meg a népszínművek virágkora.
Egy téli szezonban 2-3 bemutatót is tartottak. Kedveltek voltak a vígjátékok, operettek, betyárokról szóló történetek.

Volt olyan színmű, amit néhány év kihagyással új szereplőkkel ismét műsorra tűztek.
Az évek során a sikereken felbuzdulva már komolyabb művek betanulására is vállalkoztak a helyi lakosok. (Pl: Moliere " Fösvény " c. műve)

 

Az 1950-es évektől kezdődően pezsgő kulturális élet indult a községben, függetlenül attól, hogy Nova megszűnt járási székhelynek lenni. Kulturális központnak viszont továbbra is megmaradt. Volt énekkar, tánccsoport, színjátszó együttes, pávakör.

 

1953. januárjában a " Göcseji lakodalmas " bemutatásával kezdődött meg a " Göcsej Népi Együttes " sikeres, több évtizedes tevékenysége. Az együttes a ma már neves népdalgyűjtő, az akkori novai tanító, Vajda József irányításával szerveződött.
A helyi bemutató után a járási következett, ahol a csoport elnyerte a " Lenti járás legjobb művészeti együttese " címet és a vele járó zászlót.

1954-ben az iskolások és bekapcsolódtak az együttes életébe, népdalcsokrokkal, és népi játékok bemutatásával.
Az általános iskola évente legalább egy alkalommal 3 felvonásos színdarabban szórakoztatta a falu közönségét. A karácsonyi műsorok hagyománya változatlanul megmaradt.

 

A " Göcsej Népi Együttes " életében 1957-ben jelentős változás következett be. 
Patronálóként átvette a helyi Földműves szövetkezet. A változás előnye: a megyei alapból jelentős pénzügyi támogatást kaptak, melyből zenekar alakulhatott, felszerelésre, illetve a tánccsoport működtetéséhez is jelentős pénzösszeg jutott.

 

A patronáló szervezet rendezvényein műsorokkal szerepelt, a szövetkezeti mozgalmat aktuális jelenetekkel népszerűsítette.

 

1957-ben épült meg az új kultúrház a volt grófi kastély helyén, mely épület jelenleg is áll " Gönczi Ferenc Művelődési Otthon " névvel. Ezen elnevezést Göcsej egyik jeles kutatójáról Gönczi Ferencről kapta.
Az új művelődési otthonban fogadni tudták a Déryné Színház társulatát is.

 

Nova jelentős szerepet játszott a megye kulturális életében. Így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a községben rendezték meg 1960. február 14-én a Göcseji dalos találkozót. Erre a jeles napra több, mint 600 szereplő jött el a megye területéről. Ettől kezdve Nova lett a megyei énekkarok, később pávakörök állandó találkozójának a helye.
1963. április 4-én ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a " Göcsej Népi Együttes ". A művelődésügyi miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazta a jubiláló együttest.

Író-olvasó találkozókat is szervezett a kultúrház az érdeklődők számára.
Szokatlan és érdekes dolog volt a falusiak számára, hogy személyesen találkoztattak kedvenc olvasmányait íróval.
1966-ban a kultúrház nagytermét átalakítás miatt lezárták, majd ősszel átadták a szélesvásznú mozit. A zalaegerszegi Moziüzemi Vállalat jelentős összeget költött akkor a korszerűsítésre. Normál vetítés helyett szélesvásznú filmeket is játszhattak ezután.

 

Az 1970-es évektől kezdődően a községben a kulturális élet a pávakör szereplései és megyei pávakörös találkozók köré szerveződött.
1974. decemberében indult " Röpülj páva" megyei dalos találkozó I. fordulója, majd későbbiekben ( minden évben ) ezen népdalkörök, illetve kulturális seregszemlék találkozójának községünk lett házigazdája.
Több alkalommal kaptak kiváló minősítést, illetve meghívásokat az ország számos helyére népdaltalálkozókon történő részvételre.
( például 1981-ben a Duna-menti Folklór Fesztiválra.)
A megyei, éves pávaköri találkozók 1989-ig jelentős kulturális színfoltja volt a községnek.
A kultúrházban az 1980-as évektől kezdődően több képzőművészeti kiállítás
( N. Kustos Margit novai származású budapesti festőművész kiállítása ) bemutatására került sor.

 

Az 1990-es évektől kezdődően a kulturális élet hanyatlani kezdett. Elmaradtak a népdaltalálkozók, bemutatók.

Viszont ekkor indult egy jelentős rendezvénysorozat, a községi önkormányzat és a Zala Megyei Művelődési Központ együttes szervezésében a " Göcsej első kaszása " megyei kézikaszás arató- és cséplőverseny.

Ezen megyei rendezvénynek az elkövetkező években szintén Nova község lett a házigazdája.
A megyei egész területéről, a Közép-Zala Kistérségi Társulás falvaiból a regionalitás erősítése céljából meghívásra kerülnek együttesek, csapatok, művészek ( kb. 1500 fő részvételével ). De nemcsak a megyéből, hanem a szomszédos Szlovéniából is érkeznek minden évben csapatok és pávakörök.
Különlegessége ennek az eseménysorozatnak a különböző korosztályok 
( óvodás korúaktól a 70-80 évesekig ) bevonása a rendezvényen történő részvételbe. A kicsiknek játszóház ( bábozás, gyöngyfűzés, fazekas- és szobrászati tevékenység ), sportesemények szervezése, főzőverseny hagyományos göcseji ételekből, majd a kézikaszás verseny és pávakörök dalos találkozója.

 

A kulturház épületéhez csatlakozik építészetileg az 1895-ben épült -
gr. Batthyány Zsigmond kastélyából kialakított - jelenleg helytörténeti gyűjteményt tartalmazó műemlék jellegű Plánder Ferenc Múzeum épülete.

 

A Plánder Ferenc Helytörténeti Múzeum 2005. július 10. napjától folyamatosan nyitvatartási rendje szerint látogatható.

 

2000. évtől

 

Nova Község Önkormányzati Képviselő-testülete ciklusprogramjában fogalmazta meg, hogy a községben korábban pezsgő kulturális életet- és hagyományokat fel kell újítani, eleveníteni.

 

Önkormányzatunk a közművelődési tevékenység ellátására nem önálló jogállású intézmény működtet, hanem a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 78.§ (1) bekezdése alapján közösségi színteret működtet.

A közösségi színtér kialakítása, kulturális élet újraindítása céljából önkormányzatunk jelentős anyagi erőfeszítéseket tett és tesz. A régi hagyományok folytatását fontos feladatának tekinti, hiszen a lakosságban az összetartást, összetartozást erősíti.
2002-2003. évben nyert pályázati támogatásból és saját forrásból sikerült a novai Gönczi Ferenc Művelődési Otthon épületének felújítását megvalósítani.

 

 

A művelődési otthonhoz tevékenységében szorosan kapcsolódó ( későbbi tervek szerint egy részben önálló intézmény létrehozása, a művelődési otthon és ifjúsági klub összevonása ) Nova központi helyén álló épületben, Nova Néphadsereg u. 2. szám I. emeletén került kialakításra az Ifjúsági Klub elnevezésű helyiség, amely lehetőséget nyújt a községben, elsősorban a fiatalok számára különböző rendezvények, szabadidős programok megtartására.

 

A községet és térséget a kedvezőtlen jövedelmi, megélhetési viszonyok jellemzik. E tény növeli az önkormányzat azon kötelezettségét, hogy elérhetőbbé tegye a fiatalok számára a szabadidős, közösségi és kulturális 
rendezvényeken való részvételt.

 

Jelenlegi kulturális programok lebonyolításában jelentős részt vállalnak társadalmi munkában a képviselő-testület és az iskolai nevelőtestület tagjai, illetve a helyi civilszervezetek, alapítványok.

 

Az ifjúság számára a szabadidő hasznos, és kultúrált körülmények között történő eltöltésének lehetősége különösen fontos a mai korban, hogy megfelelő alternatívát tudjunk nyújtani az alkoholt, dohányt, stb. árusító szórakozó helyek mellett. A klub látogatói számára mind a szellemi, mind a testi felfrissülés élményét tudjuk biztosítani.
Folyamatos jelleggel rendelkezésre állnak könyvek, folyóiratok, sakk, asztalitenisz, egyéb eszközök, alkalomszerűen látogathatók különböző tréningek, előadások, jóga és más foglalkozások.